Engedjem-e bejelentkezni a bérlőt a lakásba? Időről időre felmerül a kérdés ügyfeleim részéről, hogy ha kiadják a lakásukat és a bérlő az adott ingatlant lakcímként szeretné bejelenteni, akkor ezzel kapcsolatban milyen jogosultságok és kötelezettségek merülnek fel? Milyen veszélyei vannak ennek? Mikor járunk el helyesen?
Lehetőség vagy kötelezettség a bejelentkezés?
A bérbeadók a bérleti szerződés megkötése után sokszor „fenntartják” maguknak a szállásadói hozzájárulás megadásának jogát, és számos esetben nem járulnak hozzá a bérlők lakcímbejelentéséhez. Ennek következményeként a bérlők pedig arra hivatkozva mulasztják el ezen kötelezettségüket, hogy „a tulajdonos nem enged bejelentkezni”. A 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy „a bérlő az általa bérelt lakásra nézve a lakcímbejelentési eljárásban „szállásadónak” minősül.” – így a lakcímbejelentés nem opcionális, hanem kötelezettség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő (vagy a lakás használatára feljogosított személy) részéről a bejelentkezéshez – a lakcímbejelentő lapon és személyes okmányain kívül – csupán a lakáshasználatot igazoló okirat bemutatása szükséges – ez általában maga a bérleti szerződés. Itt vannak azért formai követelmények, de erről később. Összességében tehát a bérlő a bérbeadó külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül is eleget tud tenni a bejelentkezésre vonatkozó törvényi kötelezettségének.
Miért fontos a lakcímbejelentés?
Elsősorban egy belügyi nyilvántartási kérdésről van szó. A hatóságok a bejelentett lakcímen fognak bennünket hivatalos úton felkeresni, legyen az egy a NAV-tól érkezett hivatalos levél vagy egy önkormányzati megkeresés. Azért is fontos, hogy be legyen jelentve hivatalosan az a lakcímünk, ahol valójában lakunk, hiszen így vehetjük igénybe az olyan kedvezményeket és szolgáltatásokat, mint az állami egészségügy, a körzetes iskola vagy az ingyenes parkolás.
Mi a különbség az állandó és az ideiglenes lakcím között?
A bejelentéskor alapvetően két féle lakcímet jelenthetünk be, ezek különböző célt szolgálnak és természetesen nem is egyezhetnek meg egymással (értelmetlen lenne). A lakóhely, vagy másnéven állandó lakcím az a hely, ahol a törvény szerint valójában élünk.
Ezzel szemben az ideiglenes lakcím, vagy másnéven a tartózkodási hely az a lakcím, ahol három hónapnál hosszabb ideig tartózkodunk. Az ideiglenes lakcím bejelentés előfeltétele, hogy legyen állandó lakcímünk.
Egy példával szemléltetve, ha alapvetően Debrecenben élek, de egy fél évre a nagymamámhoz költözök őt ápolni, Szombathelyre, akkor már megjelölhetem tartózkodási helynek a szombathelyi címet.
Bérlők esetében azt szoktam javasolni, hogy az állandó lakcímük legyen a szülői ház, ahol a bérlést megelőzően éltek, a bérlemény címe pedig a tartózkodási hely legyen. Fontos azonban tudni, hogy ha egy címet csak tartózkodási helyként jelölünk meg nem vehetünk igénybe minden olyan szolgáltatást, amit az ott élőknek biztosít az önkormányzat vagy az állam. Így például ingyenes parkolásra nem jogosít fel. Ha ezekere is szükségünk van, akkor az állandó lakcímet érdemes módosítani.
Van-e határidő a bejelentésre?
Van. A törvényi szabályozás értelmében költözés esetén az állandó lakcímet 3 napon belül be kell jelentenünk. Ideiglenes lakcím bejelentésére több idő áll rendelkezésünkre, mert ott 15 napos határidőt ír elő a szabályozás. Saját érdekünk is, hogy ezeket a változásokat mielőbb átvezessük lakcímkártyánkra is.
Hány ideiglenes lakcíme lehet egy embernek?
Mindenkinek egy állandó lakcíme és egy ideiglenes lakcíme, azaz tartózkodási helye lehet. Mindkét cím fel van tüntetve a lakcímkártyánkon, amelyet a legtöbb hivatalos ügyintézéshez a személyi igazolványunk mellett használnunk kell.
Mi a teendő albérlet esetében?
Mint az előbb írtam, az ideiglenes lakcím bejelentése leggyakrabban egy új albérletbe való költözés miatt történik. Az ideiglenes lakcím albérlet esetében ugyanolyan egyszerűen bejelenthető, mint állandó lakcímünk változása. Ha a bérleti szerződés közjegyző előtt kötöttük, ügyvéd által ellenjegyzett, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (azaz két tanúval ellátott), akkor ennek a bemutatása önmagában elegendő. Ha nem ilyen szerződésünk van, csak olyan, amelyet a tulajdonos és a bérlő írtak alá kizárólagosan (egyébként ezt a megoldást sosem javaslom) akkor a szállásadó aláírására (hangsúlyozottan nem engedélyére) is szükségünk van a lakcímbejelentő lapon. Van lehetőség arra is természetesen, hogy online adjon hozzájárulást, illetve a lakcímbejelentéskor személyesen is megjelenhet a bérlővel együtt a kormányablakban.
Minden tulajdonostárs aláírására szükség van?
Egyes esetekben több tulajdonosa is lehet az ingatlannak, amelyre bérleti szerződést kötöttünk. Az ideiglenes lakcím bejelentéséhez elég az egyik tulajdonos írásos vagy személyes hozzájárulása. De hozzáteszem, hogy számos vitát később éppen az oldott meg, hogy a lakcímbejelentő lapra minden tulajdonostárs aláírását beszereztük.
Ki fogom-e tudni tenni az albérlőket, akkor is, ha be vannak jelentkezve az ingatlanba?
Gyakori tévhit az is, hogy az albérletbe bejelentett ideiglenes lakcím vagy állandó lakcím meggátolja a tulajdonost a kilakoltatásban: a használati jogot az albérleti szerződés biztosítja, nem az, hogy be vagyunk-e jelentve, tehát a kilakoltatást ez nem gátolja meg akkor sem, ha kiskorú gyermekkel együtt élünk ott.
Szintén gyakori tévhit a tulajdonosok részéről, hogy az ideiglenes lakcímbejelentés vagy akár az állandó lakcím bejelentés valamilyen formában tulajdonjogot keletkeztet. Ez nincs így, sőt önmagában az a tény, hogy egy ingatlanba vagyunk bejelentve nem alapozza meg az elbirtoklás tényét sem, így ettől aggódni teljesen felesleges. Ahogy az előbb is hangsúlyoztam, a lakcímnyilvántartás egy belügyi regisztratív kérdés, nincs köze ahhoz, hogy egy ingatlannak az ingatlannyilvántartásban ki a tulajdonosa.
Milyen határidő van a tartózkodási cím bejelentésére?
A kérelmezőnek az új ideiglenes lakcímen való tartózkodás 15. napjáig jeleznie kell az igényt az erre rendszeresített „rózsaszín formanyomtatványon”, amely bármely kormányablakban ingyenesen beszerezhető, praktikusan a portán is elkérhető korlátlan számban. Az ideiglenes lakcím érvényessége egy évig tart, ezt követően újra jeleznünk kell az igényt egy újabb határidőért.
Hol tudom bejelenteni az ideiglenes lakcímem?
Lakcímbejelentésre az ország bármelyik kormányablakában lehetőség van, nem kell tehát ott leadni a kérelmet, ahol a bérlemény található.
Mennyi idő az ügyintézés?
Személyes ügyintézés esetén az új lakcímkártyát azonnal kézhez kapjuk, nem kell a postázásra várni. Elektronikus ügyintézés esetén – mert ideiglenes lakcím létesítésénél erre is lehetőség van – meg kell várnunk, míg az okmányirodából kipostázzák megadott címünkre a dokumentumot.
Mennyibe kerül az ideiglenes lakcím bejelentése?
Az eljárás illetékmentes, nem kell tehát fizetnünk érte.
A online ügyintézés az alábbi linkre kattintva kezdeményezhető, kormányablakba pedig az alábbi linken tudunk időpontot foglalni.