Talán ez az a kérdés, amivel kapcsolatban a leggyakrabban keresnek meg barátok is és meglátásom szerint a legtöbb tévképzet, félreértés ezzel a témával kapcsolatosan van a fejekben. Ráadásul nem csak a lakást vásárolni szándékozók körében de az ingatlanközvetítők körében is komoly félreértések vannak a vételi ajánlattal kapcsolatban.
A teljes szabályozás bemutatása és a felmerülhető összes probléma bemutatása meghaladja ezen blogbejegyzés terjedelmi kereteit, így inkább arra vállalkoznék, hogy a leggyakoribb képzeteket rendbetegyem és néhány pontban összefoglalva iránymutatást adjak azzal kapcsolatban, hogyan érdemes vételi ajánlatot tenni.
Vételi ajánlat vagy vételi szándéknyilatkozat?
Gyakori kérdés, hogy mi a különbség a vételi ajánlat és a vételi szándéknyilatkozat között? A rövid válaszom az, hogy utóbbi csak az ingatlanközvetítői szakzsargonban létezik. A Ptk. nem ismeri és ezért nem is szabályozza ezt a fogalmat. A Ptk. csak a vételi ajánlat fogalmát használja, így ha egy dokumentumon a vételi szándéknyilatkozat kifejezés is szerepel, akkor is az ügyvéd vagy adott esetben a bíróság vételi ajánlatként fogja az adott dokumentumot kezelni. A továbbiakban én is a vételi ajánlat kifejezést fogom használni mert ez a szakszerű.
Mi akkor valójában a vételi ajánlat?
A vételi ajánlat tulajdonképpen egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a vevő kifejezi az ingatlan megvásárlására vonatkozó szándékát, valamint rendez minden olyan kérdést, amelyet a felek hangsúlyosnak vagy fontosnak tartanak. Nagyon fontos, hogy nincs egzakt felsorolás arra, hogy mik a vételi ajánlat kötelező tartalmi elemei. Minden lényeges kérdésről a vételi ajánlatnak rendelkeznie kell, de hogy mi számít lényeges kérdésnek az a feleken múlik.
Nyilvánvalóan a legfontosabb tartalmi elemek: a megajánlott vételár, a kifizetési pénznem, a fizetési ütemezés menete, a birtokbaadás tervezett dátuma, hogy mely bútorok képezik részét a vételárnak és mely bútorok nem.
Mikor érdemes vételi ajánlatot tenni és mikor nem?
Először is nagyon fontos leszögezni, hogy írásos vételi ajánlatot egyáltalán nem kötelező tenni. Praktikus tud lenni bizonyos esetekben. A nálunk előforduló ügyletek esetében sem mindig ragaszkodunk ahhoz, hogy az ügyfél írásos vételi ajánlatot tegyen. Sokszor elegendő, ha szóban vagy egy email formájában az alapvető szerződéses rendelkezéseket tisztázzuk a felek között és ezt követően, ha a felek között megegyezés született, akkor felkeresünk egy ügyvédet, aki ezen feltételek mentén összerakja az adásvételi szerződést.
Olyan esetekben szoktuk javasolni a külön okiraton szerkesztett, írásos vételi ajánlatot, amikor a körülményekből feltételezhető, hogy nem lesz lehetőségünk néhány napon belül ügyvédet felkeresni és adásvételi szerződést kötni vagy egyidejűleg több ajánlattevő is van az ingatlanra és nyertes ajánlatot tevő ügyfél szeretné biztosítani a vételi pozícióját, addig a pontig amíg eljutunk az ügyvédhez.
Nagyon fontos megjegyezni: a Ptk. szerint, aki szerződés megkötésére ajánlatot tesz, azt az általa tett ajánlata – az annak megfelelő tartalommal – köti, ez az úgynevezett ajánlati kötöttség. Az ajánlat elfogadásával az ajánlattevő és az ajánlat elfogadója között pedig adásvételi szerződés jön létre.
Ennek azért van jelentősége, mert a jog szerint a vételi ajánlat elfogadásával létrejön az adásvételi szerződés, így elvileg a felek ezt követően már csak a megfelelő jogkövetkezmények vállalásával léphetnek ki a kötelemből. A gyakorlatban a legtöbb problémát ez szokta okozni.
Mit jelent az ajánlati biztosíték, a foglaló illetve az előleg?
Sajnos ez a három fogalom is gyakran összekeveredik. Az ajánlati biztosíték egy ingatlanközvetítői szakzsargon, amely azt az összeget jelöli, amelyet a felek a vételi ajánlat quasi megerősítéseként fizetnek meg az ingatlanközvetítő – és ezen keresztül a tulajdonos részére. Nagyon fontos, hogy az ajánlati biztosíték az esetek túlnyomó részében (ezt az írásos vételi ajánlatban jelölni kell) foglalónak minősül.
A foglaló jogintézményét a Ptk. már szabályozza, így például az ajánlat elfogadását követően, ha a tulajdonos eláll az eladástól vagy eláll attól, hogy az adott vevővel szerződést kössön, akkor az ajánlati biztosíték kétszeresét kell visszafizetnie az ajánlattevő részére. Természetesen a foglaló a másik oldalt is köti, így ha az ajánlattevő gondolja meg magát a szerződéskötés előtt, akkor az adott foglalót elveszíti.
Az előleg ismét egy, az ingatlanközvetítői szakzsargonban használt kifejezés, melyet több értelemben is használnak de alapvetően a Ptk. szerinti vételárrészt értik alatta, azaz egy olyan fizetési ütemet, amely a foglaló megfizetését követően, de a teljes vételár kifizetése előtt – egy kvázi közbenső fizetést jelent.
Akkor végül is tegyek vételi ajánlatot vagy nem?
A rövid válaszom az, hogy számos esetben kötve leszünk annak az ingatlanközvetítői szolgáltatást nyújtó franchise hálózatnak a belső szabályzatához, amellyel az ingatlant megtekintettük, így ez nem szabad elhatározásunk lesz, hanem az egyetlen járható út. Amennyiben az ingatlant közvetlen a tulajdonossal néztük meg vagy olyan ingatlanközvetítővel, aki ezeket a szabályokat rugalmasabban és nem egy belső protokoll szerint végzi, akkor csak olyan esetben javaslom az írásos vételi ajánlatot és ennek írásos elfogadását, ha a körülményekből az következik, hogy egy ügyvéd felkeresése és az ingatlan adásvételi szerződés megszerkesztése belátható időn belül, objektív okok miatt nem kivitelezhető.
Mindezek ellenére azt gondolom, hogy a foglalóval meg nem erősített, de írásba (legalább e-mailbe) foglalt ajánlat egy kiváló vonalvezető lehet a feleknek arra, hogy minden fontos kérdést előre tisztázzanak, ezek ismeretében kössenek egymással megállapodást. Az így keletkezett és aláírt dokumentum pedig kiváló vonalvezető lehet az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd számára, mert egy dokumentumban tartalmazza az összes olyan lényeges feltételt, amelynek mentén a felek szerződni kívánnak.
Mi magunk is éppen ezért alkalmazunk olyan, az évek során kialakított sablont, amely minden lényeges kérdésre rákérdez, így egészen biztos, hogy nem alakul ki a felek között olyan szituáció, hogy azért hiúsul meg az üzlet, mert az ajánlat megtételekor és annak elfogadásakor valamilyen körülményt, tényt nem tisztázták.
Valamire nem kaptál választ? Vételi ajánlatot tennél, de nem vagy biztos a dolgodban? Fordulj hozzám bizalommal!
Ha érdekel az ingatlanközvetítés, vagy igénybe vennéd a szolgáltatásaim egyikét, akkor keress meg elérhetőségeimen vagy kövess be engem az Instagramon!